Hogyan legyünk hiteles példaképek?
Bevezetőnek ,néhány alapvető törvényszerűséget kell megvilágítanom!
A kisgyermekek "bennünk" élnek, azaz arra reagálnak, ami bensőnkben végbemegy. Ezek nem csak a szavakkal kifejezhető gondolatok, hanem -ami még ennél is fontosabb- az érzések.
Mit érzünk egy adott szituációban..félelmet, dühöt, elkeseredettséget, büszkeséget, örömöt...
Ahhoz hogy a gyerekek egészséges lélekkel nőjenek fel, szükségük van egy hiteles példaképre!
Valakire, aki felelősséget vállal önmagáért, a tetteiért, ezen keresztül a gyermekért is, hiszen ő még ebben a korban nem képes erre.
Ők mindent tőlünk "lesnek el" hogyan viselkedünk, hogyan reagálunk az egyes szituációkban. A "Pont úgy viselkedsz mint az apád/anyád!" -is pont ezt fejezi ki.
A kisgyermekek azt várják tőlünk felnőttektől, hogy mutassuk meg nekik hogy van értelme az életünknek! Hiszen ők ebből tudnak kiindulni, ez alapozza meg a saját világképüket, és a hozzáállásukat az élethez.
A krízishelyzetek:
Minden ember életében vannak nehézségek ,krízisek! Meg kell mutatnom hogy túl tudok lépni ezeken. A különböző szituációk kétségtelenül nehezek,viszont ha sikerrel vesszük az akadályt, akkor egy újabb fejlődési pontra juthatunk el általuk!
A gyerekeknél ilyen pl. az iskolát megelőző év, amikor kisgyermekkorból átlép az iskolás korba. Ebben az időszakban nem csak fizikai, de lelki változások sokasága is történik. Ilyen a kamaszkor, ill. az egyes élethelyzetek, mint költözés, válás, haláleset.
Mivel tudjuk őket támogatni?
Természetesen (szerencsére) nem tudjuk az összes terhet átvenni tőlük, de felkészíthetjük, megerősíthetjük őket!
1. Ha átéli, hogy képes velünk együtt csinálni valamit. (pl. a konyhában, kertben, házimunkában ). Tehát képes rá!
2. Ha van rá lehetősége hogy megértse a világot! Ezt nem kell elmagyarázni neki, hanem a hétköznapok során megérti hogy hogyan működik a világ. ( pl. látja hogy készül a leves, az étel , hogyan nő a gyümölcs a fán..)
3. Megtapasztalja hogy van értelme az életének! (ezt rajtunk keresztül teheti meg, ahogy feljebb írtam)
Összességében tehát akkor lehetünk hiteles felnőttek, ha felelősséget vállalunk az életünkért, ha megtaláljuk azt, hogy miért vagyunk itt ,megtaláljuk a saját utunkat, feladatunkat az életünkben. Ha bátran előre, megyünk, akkor is, ha nehézségek jönnek az életünkbe!
